Hogyan álmodják újra az oktatás jövőjét a magyar egyetemek kutatói? Milyen pedagógiai és technológiai irányok rajzolódnak ki, ha a mesterséges intelligencia, a tanulási videók és a digitális jelvények találkoznak? A FTFL2025 nemzetközi konferencia ezekre a kérdésekre keresett választ májusban – mi pedig utánajártunk, miben mutat újat a Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ (DOKK) portfóliója.
Az FTFL2025 – globális trendek, hazai válaszok
A Future Technologies for Future Learning (FTFL2025) konferenciát a Gábor Dénes Egyetem szervezte, amely az oktatás és a digitális technológiák találkozásának egyik legfontosabb hazai fóruma. A nemzetközi előadók és kutatók részvételével zajló esemény célja az volt, hogy bemutassa, hogyan alakítja át a technológia az oktatási gyakorlatokat világszerte – és hogyan reagálnak erre a magyar felsőoktatás szereplői.
DOKK-projektek: digitális tanulás a gyakorlatban
1. Oktatóvideók: az interaktív vizualitás ereje
A Gábor Dénes Egyetem DOKK kutatócsoportja két szekcióban is foglalkozott az oktatóvideók pedagógiai értékével. A Bacsa-Bán Anetta és Kocsó Edina vezette empirikus kutatás 519 hallgató válaszai alapján bizonyította: az interaktív, rövid és vizuálisan igényes videók hatékonyabb tanulási eszközök, mint a klasszikus, frontális előadásrögzítések. A Boronkai Dóra és Maczó Edit által bemutatott elméleti keret pedig világossá tette, hogy a multimédiás tanulás hatékonyságának kulcsa a kognitív terhelés csökkentése és az aktív figyelem fenntartása.
2. Álmodnak-e a nyelvi modellek konstruktivista tantermekről?
Horváth László, az ELTE Mesterséges Intelligencia az Oktatásban Labor kutatója radikálisan új nézőpontból közelítette meg a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazását: vajon az LLM-ek (nagy nyelvi modellek) képesek-e tükrözni az emberi tanárok episztemológiai és pedagógiai attitűdjeit? A kódolt kérdőíves elemzés alapján a kutatás célja, hogy feltárja, mennyire diszciplinárisan érzékeny és pedagógiailag releváns válaszokat adnak a modellek – új távlatokat nyitva a tanártámogató MI-alapú rendszerek fejlesztésében.
3. Tanárképzők digitális identitása
Az ELTE PPK kutatói – Rapos Nóra, Tókos Katalin és Lénárd Sándor vezetésével – az iskolai tanárképzők identitásának design-alapú feltérképezésével foglalkoznak. A kutatás célja nem csupán a tanárképzővé válás folyamatának jobb megértése, hanem olyan támogató tanulási környezetek kialakítása, amelyek digitálisan is segítik a közösségi tanulást, reflektív gyakorlatot és kettős identitás integrációját.
4. Mire jó egy digitális jelvény?
A digitális kompetenciák elismerésének egyik legígéretesebb eszközét mutatta be az ELTE ÁJK projektje, Somody Bernadette és Kiss Valéria vezetésével. A pilot projekt azt vizsgálja, hogyan használhatók a digitális jelvények a jogászképzésben az önirányított tanulás és a transzverzális kompetenciák fejlesztésére – és hogyan ösztönözhetik ezek az új eszközök a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti szorosabb kapcsolatokat.
Jövőorientált együttműködés, technológia-alapú tanulás
A DOKK projekt ernyője alatt megvalósuló fejlesztések jól példázzák, hogy a magyar felsőoktatás nemcsak követi, hanem formálja is a digitális oktatás nemzetközi trendjeit. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, tanulásvizualizációról vagy pedagógiai identitásról, a DOKK célja ugyanaz: olyan innovatív, kutatásalapú megoldásokat kínálni, amelyek valóban a jövő tanulásához vezetnek.