Az április 10-én megrendezett DOKK workshop során a résztvevők aktívan bekapcsolódtak a közös gondolkodásba: a bemutatott projektekhez kapcsolódóan kérdéseket is megfogalmaztak az előadók felé. A közönség kérdéseit Wooclap platformon gyűjtöttük össze, és örömmel jelentjük be, hogy a projektvezetők vállalták: minden feltett kérdésre válaszolni fognak.
A kérdések témái széles spektrumot ölelnek fel: a kurzusdesign módszertani alapjaitól kezdve a MOOC-ok marketingstratégiáján át a hallgatói élményeket érintő új kezdeményezésekig. Az érdeklődők rákérdeztek például arra is, hogyan választják ki az új kurzusok témáit, illetve milyen oktatói részvételre számítanak az egyes fejlesztésekben.
Íme a kérdések és a hozzájuk tartozó projektek:
EP6 – Tóth-Mózer Szilvia: Keresletorientált oktatásfejlesztés a felsőoktatásban
Kérdés: Hogyan választjátok ki, hogy mely kurzus alkalmas digitális fejlesztésre?
Válasz: A fejlesztendő kurzusok kiválasztása egy belső pályázat keretében történik. A pályázat feltételei egyrészt a szakirodalmi elemzés alapján meghatározott minőségi kritériumokon, másrészt az intézményen belül feltárt kínálati és a piackutatás során azonosított igényeken alapulnak. A szakterületi szakértők és a kurzusdesignerek összehangolt munkáját előre meghatározott folyamatok támogatják, amelyek szakmai szűrőként is működnek a szerződéses keretek pontosítása mellett.
A Gábor Dénes Egyetem projektjei
Kérdés: A mintakurzus hozzáférhető az ELTE számára is?
Válasz: A mintakurzus valamilyen formája bizonyára elérhető lesz. Egyelőre, ahogy előadásomban is jeleztem, terveink szerint még tesztelnünk kell az elemek hatékonyságát a kurzusban, csak azután fogjuk a kurzust véglegesnek, elkészültnek tekinteni.
Kérdés: A tananyagfejlesztés eredményességének mérésével kapcsolatban vannak konkrétumok?
Válasz: Ez alatt leginkább két dolgot értünk. Egyfelől a fejlesztési folyamat hatékonyságát fogjuk mérni pl. a fejlesztésben (beleértve a szerzők/oktatók) közreműködők elégedettsége, a folyamat támogatására szolgáló technológiai háttértámogatás (szoftver) hatékonysága, másfelől a fent is említett tananyagelemek beépülésének eredményességét mérjük hallgatói felmérésekkel).
Kérdés: Szívesen részt vennék a GDE konferenciáján május 16-án. Hol találok további információkat a FIFL 2025 komferenciáról?
Válasz: A konferencia az ftfl.gde.hu honlapon (The Future of Teaching the Future of Learning) érhető el. Április 30-tól a nagyszámú érdeklődésre tekintettel csak online részvételi lehetőség lehetséges.
E19 – Murai László: EENJOY – Hallgatói élményt és elköteleződést támogató alternatívvalóság-játék az ELTE-n
Kérdés: Ennek van oktatói része is? Vagy oktatók is játszhatják?
Válasz: Jelenleg az EENJOY platform elsősorban gólyaintegrációs céllal működik. A DOKK projekt időtartama alatt célunk, hogy a gólyák után a teljes hallgatói populáció számára is megnyissuk a platformot. A végső cél, hogy az EENJOY minden ELTE polgár – így az oktatók – közösségi felületeként és digitális motorjaként működjön.
EP4 – Jenei Péter: ELTE-GAP – Játékos út a fizikához
Kérdés: Vizsgálták-e, hogy a tavalyi évfolyam és az idei, játékosított évfolyam hallgatói azonos bemeneti képességszinttel rendelkeztek-e, hogy az összehasonlításuk a zárthelyi dolgozatok eredményeiben megalapozott legyen?
Válasz: Igen, a félév elején előteszt segítségével mértük fel a hallgatók bemeneti tudásszintjét. Bár a workshopon csak egy rövid összefoglalót tudtam bemutatni, a részletes eredmények alapján nem volt szignifikáns tudásbeli különbség a tavalyi évfolyam és az idei, játékosított kurzust végző évfolyam hallgatói között. Így az évközi zárthelyi dolgozatok eredményeinek összehasonlítása megbízható alapokon nyugszik.
EP9 – Lénárd András: Digitális tananyagok értékelése – Egy pedagógiai segítő rendszer kidolgozása az ELTE-n
Kérdés: Hogyan használják fel a mesterséges intelligencia technológiát a projektben?
Válasz: A projektben a mesterséges intelligencia technológiát a hallgatók tanulási folyamatairól gyűjtött adatok elemzésére használják. A cél az, hogy a rendszer automatikusan felismerje a tanulási szokásokat, elakadásokat, és ezek alapján személyre szabott visszajelzéseket, tanulási útvonalakat tudjon ajánlani a hallgatóknak. Az MI támogatja továbbá az oktatók munkáját is azzal, hogy előrejelzéseket készít a hallgatói teljesítményről, és segít az oktatási beavatkozások időzítésében.
EP12 – Somody Bernadette – Digitális jelvények fejlesztése és tesztelése a jogi felsőoktatásban
Kérdés: Mik a transzverzális kompetenciák? Hol érhetőek el?
Válasz: A transzverzális (átváltható) készségek szakmákon átívelő kompetenciák, mint például a szóbeli és írásbeli kommunikáció, a kutatási és a digitális készségek, a problémamegoldás és az együttműködés, illetve az önvezérelt tanulás. A jelvényrendszer nyolc kompetenciaterületet érint, és meghatározza azokat az indikátorokat, amelyek mentén e készségek értékelhetők. A transzverzális kompetenciák meghatározásához többféle keretrendszerre lehet támaszkodni. A projektben alkalmazott kompetenciamátrix – a CHARM-EU kompetencialeírásából kiindulva, azt adaptálva és továbbfejlesztve – az egyes indikátorok négy teljesítési szintjét határozza meg a belépőtől a haladó szintig; ezen alapulnak az értékeléshez használt rubrikok.
Kérdés: A kompetencia elérése mennyire állandó? Vagy ez nem számít, csak az, hogy egy adott pillanatban képes az adott kompetencia demonstrálására?
Válasz: A jelvény megbízhatósága azon alapul, hogy a kompetenciák demonstrálására több, különböző típusú és időben elkülönülő értékelési helyzetben kerül sor. A jelvényrendszer az ötéves jogászképzés teljes programján átível, annak különböző pontjain, különféle kurzusok keretében és extrakurrikuláris tevékenységek során, változatos feladattípusokban biztosít lehetőséget a hallgatóknak arra, hogy bemutassák transzverzális kompetenciáikat. Az adott kompetenciát tanúsító jelvény megszerzésének az a feltétele, hogy a hallgató különböző feladatokban, tevékenységekben a kompetencia valamennyi indikátora tekintetében legalább három alkalommal bizonyítsa, hogy képes a legmagasabb szintű teljesítményre.
Kérdés: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy egy hallgató a transzverzális kompetenciáit az oktatás során szerezte meg, vagy már a képzés megkezdésekor is rendelkezett velük?
Válasz: A jelvényrendszer a képzés időtartama alatt nyomon követi és a hallgatók számára is folyamatosan követhetővé teszi kompetenciáik fejlődését, ezáltal átláthatóvá válik, hogy a hallgatók milyen szintű kompetenciákkal érkeznek a képzésbe és hogyan fejlődnek az oktatás során. A jelvények megszerzéséhez a kompetenciák megfelelő számú demonstrálása szükséges, amire a képzés befejezése előtt, annak korábbi szakaszaiban is sor kerülhet, ha a hallgató – bármely okból – erre már képes.
Kérdés: Milyen mértékben igényli a projekt a jogász szak tantervének átalakítását?
Válasz: A transzverzális kompetenciák fejlesztése természetesen ma is része a jogi oktatásnak. A jelvényrendszer ahhoz járul hozzá, hogy e készségek fejlesztése tudatosan tervezett, rendszerszintű módon épüljön be a képzés minden területébe. A digitális jelvények – még nagy hallgatói létszám mellett is – láthatóvá teszik az egyéni kompetenciaprofilokat, támogatva a személyre szabott tanulási utak kialakítását a létező tanterv keretei között is.
Kérdés: Nincs-e veszélye annak, ha a HR elkezd ráállni ezekre a transzverzális kompetenciákra? (A badge-gyűjtés biztosan valós kompetenciákat fog-e takarni?)
Válasz: A transzverzális készségek fejlesztése, az önvezérelt tanulás támogatása elengedhetetlen az élethosszig tartó tanuláshoz, valamint a társadalmi és gazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz, ezáltal a munkaerőpiaci sikerességhez. Annak biztosításához, hogy a jelvényrendszer a munkaerőpiaci igények szempontjából valóban releváns kompetenciák fejlesztését és igazolását valósítsa meg, hozzájárul a munkaerőpiaci szereplőkkel való együttműködés. Ugyanakkor a jelvényrendszer működésének fontos eleme a felsőoktatási intézmény általi minőségbiztosítás, amely nemcsak a kompetenciaterületek azonosítására, a kompetenciamátrix kialakítására és a jelvényrendszer értékelési pontjainak tervezésére vonatkozik, hanem az egyes értékelések megbízhatóságának garantálására is.
Köszönjük a workshop résztvevőinek az aktív részvételt, és biztatunk mindenkit, hogy kövesse továbbra is a DOKK híreit!